A HIV árnyékában

Ma még korbban írok, nem leszek már gépközelben, majd csak holnap este. Törtem a fejem reggel, lesz-e mit írnom fél nap után, főleg hogy tegnap bizonyos szálakat végleg elvarrni véltem. Végül azért bebizonyosodott: minden nap tartogat valami meglepetést.Tegnap késő este írtam…

Szokatlanul korán írom a mai bejegyzést, meg is van az okom erre: a mai napot már leírtam magamban; kész, semmit hozni nem tud már. Ennyi.Délután hőemelkedésem volt, felment 37,4-ig, ami barátaim szerint nem jelent semmit, sőt, egyikőjük szerint én csinálom magamnak az egészet,…

A mai napon kevés pozítivumról tudok beszámolni. Ismét erőtt vett rajtam a félelem, és valahogy ma megint azt éreztem, hogy nagyobb az esély a bajra, mint azt eddig gondoltam. Fáradt vagyok reggel óta, fájnak a lábaim is, bár ezt most jópár sör után kevésbé érzem, de az fix,…

A mai nap meglehetősen eseménydús volt, ha egy szóval kellene jellemezni, azt mondanám: tikkasztó - minden értelemben. Azért sikerült néhány tanulságot levonni a történetkből, például azt, hogy közel sem veszek fel annyi mindent - értsd: nem idegesítem fel magam annyi…

Az első nap reggelén, majd az azt követő két napban a két véglet között csapongtam: lehetetlen - de még mennyire lehetséges. Barátaimmal átbeszéltem a történteket, a motivációt, a megérthetetlent és megmagyarázhatatlant, esélyeket, lehetőségeket.Végigolvastam a neten a…

Négy nap telt el azóta, hogy fogalmam sincs mi által vezérelve, de nem gondolkodtam, illetve nem eléggé komolyan, s ebből fakadóan felmerült, hogy megpecsételtem saját sorsomat. A barátaim szerint amúgy túl sokat gondolkodom; hát most itt a kivétel, ami erősíti a szabályt.Péntek…